Azzal már mind tisztában vagyunk, hogy a csivava a legjobb kutya a világon. Hűséges, bátor, okos, és az életénél is jobban szeret. Igazi kis hős. Az egész életem körülötte forog. Természetesen, mint bárkinek, akivel megosztjuk az életünket, vannak olyan tulajdonságai, amitől a hosszú szőke hajam szálanként hullik ki. Ezek nagyon vicces dolgok. Egészen addig, amíg nem neked kell elhárítani a katasztrófát. Aztán rád néz a nagy mélybarna szemeivel, picike kis nóziával, és az egész világ újra felragyog.

Ételdugdosás

Szerintem az én kutyám soha nem volt még éhes. Nem hinném, hogy akárcsak hírből is, ismeri az éhség érzést. Mégis minden falatot, amit azonnal nem eszik meg, el kell rejteni valahol a lakásban! Pedig még soha senki nem ette meg az ennivalót a táljából. De azért az nem jó ott. A fészkekbe, a hálószobában a padlón, ágy alatt, szekrény alatt, párnák közé, ruháim alá, szobanövény tövére, mindenhol találtam már kaját. Mintha a következő világháborúra készülne.
Most már szigorú vagyok, ott maradok vele amíg eszik, és mikor távozik, mindig elé teszem a tenyerem. Ha éppen cipelne el egy kis husit, olyankor duzzogva a kezembe teszi. De ahogy egy másodpercre elpillantok, már szalad fel a lépcsőn a kajával én meg utána…

Szobanövény

Az én Lilim a legjobb kutya a világon. Soha semmit nem tett tönkre, nem rágott szét. De a szobanövények talaja a végtelen lehetőségek földje számára. Van, amikor csak kertészkedni támad kedve, van, hogy oda ássa el a jutalom falatokat, de van, hogy csak pisilni ugrik fel a pálmaliliom tövére. A kertészkedés amúgy sem áll tőle távol. Amikor tulipán hagymát ültetek, minden kis gödröt egyenként ki kell ásnia, megnézni, hogy anya mit dugott oda. Hátha valami nagyon érdekes dolog, amire neki szüksége lenne.

Pókok és bogarak

A csivavám imád mindent, ami kisebb nála (ami azért elég ritka), és mozog. Kis bogár, pók, kukac, szöcske, bármivel képes fergetegeset játszani. Ez az egyik legaranyosabb dolog, amit valaha láttam! Vele töltött évek alatt eléggé megedződtem, a bogarakat és a molylepkéket, amiket általában meg is eszik, már simán összefogdosom neki. Kézzel! De a pókokat. Azt nem. Egyik sétánk alkalmával talált egy nagy fekete pókot. A legfélelmetesebb volt, amit valaha láttam. Ahogy adott neki az aprócska mancsával egy nagy pofont, a pókot feldobta a saját hátára. Mikor Lili úgy gondolta, hogy a pók elveszett, büszkén emelte fel a kis fejét, és jelezte, hogy mára ennyi, mehetünk haza. De a nagy pók ott lovaglott a hátán! Hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak! Szóval inkább hívtam anyát, hogy jöjjön póktalanítsa a kutyámat. Az anyák mindent megoldanak…

Frissen vasalt ruhák

Mikor kivasalom a frissen mosott, illatos ruhákat, szín és stílus szerint összehajtva sorba rakom őket az ülőgarnitúrán, a kupac teteje a legtökéletesebb hely a csivavám számára pihenni egyet. Finom, puha, illatos, kell ennél több? Még az ingekről letessékelem a Nagyasszonyt, de azt a tényt már elfogadtam, hogy az itthoni ruháim mind az Övé. Amikor meg úgy dönt, hogy a szaftos husit, amit vacsora alatt sikerült megszereznie, az alsó polcon lévő, alulról a harmadik és negyedik blúz közé rejti nehezebb időkre, csak annyit, hogy az természetesen én hibám. Ki másé lenne? Ha már ahhoz is lusta vagyok, hogy becsukjam a szekrényajtót.

Férfiak

Csivavával nem könnyű pasizni. Sőt, kifejezetten nehéz! Vonzza a nőket, kis gyerekeket, idős néniket és bácsikat. De a fiatal férfiakat?!? Nem annyira… Csinos nőként minden vonzerőmet elő kell vennem, ha Lili sétáltatás közben megtetszik valaki. Viszont a csivava egy férfi kezében pont olyan csábító, mint egy kisbaba. Tapasztalatból mondom, Uraim, kiskutyával kell sétálni és minden hölgy oda fog menni, hogy milyen aranyos!